Love Monster 2.évad - 1.rész

Lassan simítottam végig izmos hátán és érzéki puszikkal leptem el a vállát. 
-Indulnod kell-suttogva és a fülére tapadtam
-Így ne várd el tőlem,hogy elmozduljak mellőled... én feletted akarok mozogni-vigyorogva fordult felém és magára rántva csókolt meg vadul
-Mit szólnál ha ma nem mennél be? - bújtam hozzá és a mellkasát cirógattam
-Tudod, hogy ilyet nem csinálhatok … már vagy 10x eljátszottam ezt és lassan David kirúg-
-Dehogy fog ...egyébként szerintem meg te vagy a főnök … nem az a kukifejű-puszilgattam az állkapcsát
Édesen felnevetett majd a hangzavar egy pillanat alatt néma csendé néhol halk cuppogássá vált.
 - A ruháid a fogason vannak a fürdőben-mosolyogva-készítek neked kávét-csókolt meg még egyszer és felkapva tegnapi ingét és bokszerét leszaladtam a konyhába
Pár perc múlva ingét gombolgatva állt mögém és a tarkóm kezdte puszilgatni
-Mikor jössz haza?- fordultam felé és segítettem neki az öltözködésben
-7 körül már itthon vagyok,hozzak valamit?- 
-Nem kell köszönöm , ha van valami majd akkor felhívlak -


Tom vigyorogva hagyta el a közös házunkat. 4 éve vagyunk boldog kapcsolatban. Természetesen itt is vannak veszekedések és ajtócsapkodások de,hogy ne durvuljon el megvan már erre a saját mócerünk.... ő megáll én meg kedvemre csapkodhatom mellkasát, aztán ha már zsibbad neki lefog és megcsókol...utálom ezt mondani de még így 4 év minden napos együttlét után is teljesen odavagyok érte, és bármit is tesz , megcsókol és mintha el is felejtettem volna minden rossz cselekedetét. 


Mosolyogva intett egyet a kormányt fogva és gyönyörű Audijával elhajtott a kertváros nyugalmas utcáján. Imádtam itt élni, se kerítés... se szemét, se zaj... 2 éve költöztünk ide, pontosan 2 éve. 
Mindennapjaimat immáron 6.éve egy árvaházban töltöm... az itteni gyerekek annyira szeretni valóak... nem élnek minden napi életet aminek bizony előnyei is vannak. Nem ülnek egész nap a gép előtt , nem feleselnek és ami a legfontosabb,hatalmas nagy szeretettel várnak engem minden egyes reggel...nincs annál jobb érzés mint mikor 40 kisgyerek ölel át mindenhonnan. 


*

Bill kézen fogva sétált végig lányával a sétányon. Emma igazi kis tinilány lett mióta visszaköltöztek Németországba. Egy hatalmas kertvárosi házban élnek , van 4 kutyájuk és az iskolát is nagyon szereti.


-Az összes osztálytársamnak van már telefonja, nekem mikor lehet?- bújt Billhez
-Majd a 15. szülinapodra kapsz esetleg- mosolyogva simogatta a karját
-De az még 2 év... ha bármi baj lenne nem tudnálak elérni-
-Ha az iskolában vagy és bármi lenne akkor hívnak a suliból-
-És ha hazafele jövök?-
-Hazafele nem én hozlak?- nevetve
-Jólvan...mielőtt felhoztam volna ezt a témát kellett volna egy jó indok... - pufogva de aztán nevetésben tört ki. Arca egy perc alatt komoly lett mikor eszébe jutott,hogy el kell valamit mondani az apjának
-Apa, tegnap kaptam emailt Edinától - sóhajtva
-Komolyan? És mit írt? Hogy van?- kapta oda a fejét
-Férjhez fog menni- szomorúan és a betont kezdte bámulni


Bill szomorúan megrázta a fejét és nem szólt semmit. Bár már 4 éve alig látta a lányt mégis nagyon hiányzik neki... 
-Nem értem miért szomorkodom emiatt...csak 1 évet jártunk igazán... az meg már 6 éve volt- 
-De boldog voltál mellette... miért most nem vagy szerelmes?- 
-Tudod, a felnőtteknél picit másabb ez a szerelem téma...nem tini szerelemről van szó- mosolyogva puszilta meg a homlokát
-De ittál és drogoztál miután hazajöttünk Los Angelesből... biztos nagyon szeretted őt, szóval nehéz ez most neked... de úgy éreztem jó ha tudod, remélem nem baj,hogy elmondtam-
-Dehogy baj- puszilta meg homlokát és tovább vásároltak


Késő este értek haza a nagy bevásárlásból. Szombat van így holnap mindenki otthon lesz. 
Amint beértek a hatalmas házba megcsapta őket a finom illat.
-A kedvencemet főzte- Bill mosolyogva és levette a cipőjét


A nő hatalmas mosollyal jött ki a konyhából. Ledobta a főzőkesztyűt a kanapé támlájára és odasietett a kis családjához.
-Hát végre megjöttetek... éppen kész lett a vacsora- puszilta meg Emmát majd egy lágy puszit adott Bill szájára
-Emma minden boltba be akart menni - sóhajtva rázta meg a fejét
-Ez nem igaz... apa sikított fel mikor meglátta az új Paul Smith cipőt-bökte oldalba Billt
-Ne higgy neki, Lilien- nézett barátnője szemébe
-Higgy nekem....anya- mosolyogva és elsietett kezet mosni