I will never let you down -24.rész - Nem így akarta volna

Még pár napja megírtam egy fél részt...gondoltam felteszem  nektek :)

Puha ajkai simogatták kipirosodott arcom. Jól esett minden érintése, ám eszembe jutott,hogy bármi is lenne az elkövetkezendő fél-1 órában.,az elmúlik és ő ugyan úgy Riát választja
-Nem megy-ültem fel és visszagomboltam a felsőm
-Nem értelek...komolyan- ült mögém és a nyakam puszilgatta
-Te Riát választottad...ne nehezítsd meg még jobban a dolgokat...így is nehéz
-Ria jó arra,hogy lefeküdjek vele és ha kényszert érzek arra,hogy a világ legnyíltabb helyén szájjal kényeztessen akkor megteszi....de ő nem törődik velem
-Hát, mégis őt veszed el... tényleg összeilletek...-kezdtem magyarázásba de maga felé fordított és lágyan megcsókolt
-Kuss... most ne agyalj ezen, csak élvezzük ki minden percét- húzott magára

És valóban jól esett minden érintése.

*

A délutáni nyüzsgéshez képest már szinte alig volt valaki a kórházban.Pár ápoló sétált végig és nézett be a betegekhez, de a betegek rokonait már hazaküldték. Egyedül a négyes műtő előtt ült a földön  ember.
Bill,Sim, Gordon, Dana és Andreas
-5 órája-suttogta Sim és Bill hátára feküdt, aki előredőlve próbálta nyugtatni magát
-A legjobb orvos Los Angelesben- Gordon és Sim karját simogatta
-De 5 órája?
-Küzdenek érte, ne aggódj
-El se hiszem,hogy az unokámat hordja a szíve alatt és van képe meghalni- fakadt ki

Bill a földre csapott és idegesen rájuk nézett
-Befognátok végre? Ki mondta,hogy meghalt? Hem? - kelt fel és az ajtó mágik oldalára ült

Bill a falnak döntötte a fejét és behunyta a szemét. 3 napja nem aludt semmit, így azonnal elnyomta az álom.

-Elena Green hozzátartozói? - jött ki az orvos a 8.órában
-Igen,mi vagyunk-pattant fel Bill -hogy vannak?
-A kisbaba szívverése még nem stabil, de a körülményekhez képest jól van,a füst ami bekerült a szervezetbe káros lehet a kisbabára, ezért császár metszéssel kivettük a picit...inkubátorba tettük és mindent megteszünk,hogy ne károsodjon
-És...és Elena?-dadogott Dana
-Mindent megtettünk érte, de ...-kezdett bele
-De... nincs de, nem lehet de... - kezdte rázni a fejét Bill
-A fején és a mellkasán olyan erős sérülések keletkeztek,hogy már nem tudtuk visszahozni. Részvétem-

A temetésen csak a szűk családi kör jelent meg. Bill egy vörös rózsát a kezében szorongatva állt az első sorban. Nem is hallotta amit a pap mond, csak a koporsót bámulta
-Biztos nem így akart Elena meghalni, mindig pörgős és vidám lány volt... nem lehet így vége- fordult Dana felé Bill
-5 percen belül vége van, és te kibulizhatod magad egy bárban...de ne alázd meg a lányomat
-Hogy mondod? Én megalázni? Nálam jobban senki sem ismerte
-Bill, talán fél éve ismered
-Te meg 24, de mégsem tudtál róla semmit
-Épp eleget ahhoz,hogy tudjam, ezt akarná
-Na persze.Te a minta anya, mindent tudsz-fintorogva
-Takarodj innen Bill, most!- fakadt ki

Bill a ceremónia közepén bedobta a rózsát és sarkon fordulva elsietett. Gyors gyaloglása közben letépte magáról a nyakkendőt és az első kukába bedobta a fekete öltönyét. Fehér ingét nyakán kigombolta és nadrágjából kihúzta
-Anyád még mindig egy hülye picsa, majd én elengedlek úgy ahogy azt te is akartad volna

Bill riadtan kelt fel a kórház padlóján. Arca piroslott és folyt róla a verejték.
-Ez csak egy rossz álom volt- nyugodott meg és körbenézett...még mindig semmi