Love Monster - 14.rész 15.rész

Simone unokája kakaóját kavargatva nézett ki a kis konyhaablakon. Bill fekete autója állt meg a kapu előtt , fia megviselt arcával találta magát szemben, Bill az összes zacskóval a kezébe indult el befelé. Útközben mindent kiejtett a kezéből és a járda közepére ülve , kezeit arca elé téve kiáltott fel. Sim ijedten tette le a micimackós bögrét.
-Picim, menj keltsd fel Gordont és kérd meg,hogy nézzetek mesét- tette le a pultról

Sim gyorsan kirohant és Bill elé guggolva ölelte át szorosan.
-Picikém, mi történt?- suttogva simogatta hátát
-Lilien annyira kikészít-elfojtott hangon - végleg el akarom venni tőle Emmát
-Kicsikém,gyere vigyük be ezeket és egy tea mellett megbeszéljük-fogott pár zacskót majd bementek
-Emma?-
-Fent van Gordonnal, mesét néznek- mosolyogva és töltött teát
-Tudom anya,hogy nem támogatod ezt az ötletet...hogy más anyja lesz-halkan- de Lilien nem normális, és csak a legjobbat akarom Emmának
-Tudom Bill, csak... Emma szerinted mit fog erre mondani? -
-Végig mellette leszek anya, nem odaadom más családnak...ez olyan mintha dadát keresnék neki-
-Nem tudom... szerintem bebeszélsz magadnak mindenféle hülyeséget-
-Tessék? Jesszusom anya innen látszik,hogy mennyire nem érted az egészet. Képzeld amint odaértem Lilienhez rajtakaptam ,hogy egy csávóval gyűrik a lepedőt
-Mivel ember-forgatta szemeit
-Emma szobájába-

Sim erre már nem mondott semmit.
-Lehet,hogy nem én vagyok a világ legjobb apja de még én is rájöttem,hogy ha ezt csinálja Lilien akkor milyen lehet Emmával. Anya csupa lila volt múltkor Emma lába, és egyik nap sírva mondta nekem Emm ,hogy szeret... szerinted ez nekem ,hogy esik?-kiabálva

Kicsilány sikítozva ugrált le a lépcsőn és Bill nyakába ugrott
-Apcaaa... hiányosztáj, Gojdonnal meszézünk- ölelte át kis kezecskéjével Bill nyakát- Asz mi?- mászott le és a zacskókhoz ment- Eszek asz enémek- nézett Billre
-Igen picim, mert hozzám költözöl- mosolyogva-mit szólsz hozzá? -
-Hosszád? - nagy szemekkel - Gye otty nyinyc szobám-
-Majd lesz, együtt csinálunk egy kuckós szobát neked, mit szólsz?-
-Oksza-vigyorogva

*

A szoba hőmérséklete percenként hűlt le. Vacogva ültem a kanapém egyik sarkába, kedvenc pokrócomba tekerődve és a gépemen váltogattam lassan a képeket. Néha a mosolyán akadt meg a tekintetem néha pedig csak a kisugárzásán. Az ablak mögötti távolban villámok csaptak le és mennydörgés hangja járta végig a várost. Pár órája az emberek még papucsban és miniszoknyában rohangáltak fagyival a kezükben , most meg csak esernyőket lehet látni mindenhol. Mindenki eszeveszett gyorsasággal próbál elérni a buszmegállóba anélkül ,hogy folyna a ruhájáról a víz. Kedvenc éttermem tornácán milliónyi ember várta a vihar végét.  Alma teával a kezembe ültem ki az ablak előtti párkányra és figyeltem az eseményeket amikor hangosan dörömböltek az ajtómon.
Sóhajtva kiabáltam egy "mindjártot" és lassan az ajtóhoz bandukoltam. Tom állt ott elázva , telefonjával a kezében.
-Szia, hát te?- engedtem beljebb
-Hello... jöttem pár dolgot tisztázni- vette le cipőjét és bebújt egy papucsba. Vizes pólóját levette és a kanapéra dobta
-Légyszíves a radiátorra tedd-
Pufogva rádobta a radiátorra.
-Nem én kértem,hogy idegyere szóval ne csattogj itt nekem- ültem le törökülésbe
-Nem fogok szarakodni... kimondom kerek perec. Nem egy olyan férfi vagyok aki tartós kapcsolatot szeretne, főleg nem egy olyan lánnyal mint te. Jó nő vagy és iszonyat jó veled a szex de annyira te akarod irányítani a dolgokat. Makacs vagy . Egy kapcsolatban a férfi az úr-
-Olyan kapcsolatban amiben te vagy a férfi nem abban lehet megfontolandó ki az úr...-

Rosszul estek a szavai és én teljesen abban a hitben voltam,hogy neki csak egy hangyányit is jelentek. De hát megint olyan voltam mint egy szerelmes tinilány aki nagyot koppan. De mint mindenki, helyreállok.

-Jó hát ha ennyit akartál mondani akkor akár már mehetsz is... mielőtt még lemegyek és szétverem a kocsid- nyitottam ki az ajtót
-Lehet pufogni de legalább nem húztam addig a dolgokat míg belém nem szeretsz-
-Jah, milyen hálás vagyok neked a nagylelkűségedért. Hallóka- csaptam rá az ajtót

_____________________________

Az aszfalt fénylett a forró betontól , ameddig a szem ellátott mindenhol kiszáradt növényeket lehetett látni. Bill és a pici Emma szájukat nyalogatták a kiszáradás ellen. Az üvegben a víz már tűz forró volt és a közelben sem volt egy normális benzinkút ahol megtölthették volna.
-Apca moszt mity kejeszünk itty?- fogta meg izzadt ujjaival apja karját
-Várjuk a buszt,hogy jöjjön és elvigyen minket Los Angelesbe- mosolyogva
-Mijéjt moszt hoj vadunk?-
-Pasadenaban. A tegnapi vihar miatt csak idáig tudtunk eljönni, ezért busszal kell menni- mosolyogva

Ekkor a messzi távolból lehetett hallani a busz dudáját. Itt szokás,hogy a sofőr dudál,hogy az idősebbek kimenjenek a kis megálló alól
-Na gyere picim- vette fel az ölébe és előre sétáltak
Talán hárman ültek a buszon. Büdös izzadság szag volt és egy ablak sem volt nyitva. Bill kifizette és már sietett is hátra . Körülötte minden ablakot kinyitott és beült az ablak mellé, maga mellé ültetve kislányát

Emma meglepődött mikor a nyüzsgő városba értek. A busz lerakta őket a város központjánál.
-Gyere keresünk egy hotelt aztán letusolunk-
Minden új volt neki, a hatalmas épületek, a jelzőlámpák csipogása , a sok mosolygós ember és a sok étterem.
Egy luxus hotel legfelső emeletét választotta Bill , tudta kislánya még sosem látott fentről várost, így szeretné meglepni
Eleve a nappali akkora volt mint a saját házuk összesen
-Uhh, nad... hoj fogok ajudni?-
-Hát van egy szoba még az enyém mellett...de alhatsz mellettem is-
-Ha nyem baj moszt nadlányosdity játszom- kereste meg a legnagyobb szobát (ami eredetileg Billé lett volna) és szépen kipakolt magának

*

-712 oldal eddig? - lapozta át a jegyzeteimet Emma (a főnököm)
-Igen-mosolyogva
-Elolvasom még a mai nap folyamán és véleményt mondok... addig kérlek hozz kávét

Meglepődtem a kedvességén , talán csak azért ilyen mert a könyvről van szó és lát bennem annyit ,hogy tudja én képes vagyok megírni és siker lesz...lehet aztán ismét olyan lesz mint régen. Talán most jobban idegesít ,hogy kedves mint régen ,hogy olyan bunkó beszólásai voltak.

Késő este még az irodámban ültem. A sok felhalmozódott papír itt tartott. Éjfél körül megszólalt a telefonom. Josh volt
Nevetve vettem fel hiszen két szinttel lejjebb volt tőlem
-Mondjad drága- mosolyogva
-Vár rád valaki-
-Csak nem unatkozol?-
-Nem én... felküldhetem?-
-Hogy hívják?-
-Nem akarja megmondani-
-De ugye nincs nála kés vagy valami? Motozd át...ha tiszta akkor felküldheted- tettem le

Kinézve az ablakon nem láttam mást csak egy sárga taxit. Az eső csöpögött és fújt a szél. Mikor megfordultam Tom állt az ajtómba. Ijedten kaptam a szívemhez
-Hülye... tudod,hogy megijesztettél? Mit keresel itt?-

Odalépkedett hozzám és vizes pólójához rántva lassan végigcsókolt a nyakamon. Hirtelen ért minden , de azonnal becsuktam a szemem és átadtam magam az élvezetnek. Karomat fogva lépkedett lassan az íróasztalomhoz és bal kezével lesöpörve mindent felültetett. Lábaim közé állt és lágyan megcsókolt. Pólója alját megragadva húztam le róla és dobtam a kanapéra.

-Mit keresel itt? - suttogva miközben ő már az ingem gombjait szedte szét
-Téged kereslek itt- mosolyogva és hátranyúlt ,hogy kicsatolja a melltartóm
-Szóval mégis kellek neked- vigyorogva húztam le nadrágját a bokájáig
-Nem vagyok benne biztos,hogy holnap találkozunk e utoljára de meg akarlak kapni- fektetett el és forró csókokat adott a hasamra

Szája egyre jobban haladt lejjebb míg a szoknyámig el nem ért. Kaján vigyorral az arcán bebújt a szoknyám alá és félretolta fehérneműm.
A szoba hőmérséklete egyre forróbb és forróbb lett. Nyakát átkarolva bújtam felsőtestéhez. Csípője egyre vadabbul mozgott és férfias nyögései egyre hangosabbá váltak. Telt ajkait harapdálva jutottunk el a mennyországba.