Edina mosolyogva mutatta be személyiét. Még mindig nagyon élvezi ha egy buliba elkérik tőle, mert ez azt jelenti,hogy még mindenki fiatalnak nézi...pedig jócskán elmúlt már 30
-Dögös vagy ma is- puszilta meg Liam és a fenekére tapadva a pulthoz mentek.
-Egy California Dreamet és egy Margaritat, legyen szíves- szólt Edina a pincérnek és körbe nézett- milyen esemény van most itt?
-Ma van Cole Kenneth 40.szülinapja... és itt ünnepli meg- szólt a pincér és kiadta az italokat
-Köszönöm-mosolyogva és leültek a helyükre
Érezte,hogy ha Amerikából egy ilyen neves ember jön akkor mellette ott lesz Bill is.. ha jól emlékszik Bill és Cole nagyon jóban vannak.
Félt is , de egyben izgatottan várta,hogy hátha találkozik Billel és egy kis időt eltölthetnek együtt.
Felcsillant a szeme mikor meglátta Billt, háttal állt és éppen egy idős nővel beszélgetett de már így is megismerte. Mosolyogva felkelt és elindult felé, ám félúton megtorpant és nem tudott többet lépni...a lábai nem mentek előre. Nem is baj, mert csak leégette volta magát. A villanyokat lekapcsolták és elindult egy kis divatbemutató.
Lassan Bill mögé állt , már innen érezte a jól ismert illatot. Mélyet szippantott bele és próbált az előadásra figyelni.
Nem is lett volna semmi probléma ezzel,ha Emma nem vette volna észre. Oldalba bökte apját és hátrafelé biccentett. Bill megfordult és kikerekedett szemekkel figyelt. 8 év azért nagy idő... elég sokat változott mindenki. Mivel Bill nem merte leszólítani így Emma állt oda és boldogan megölelte Edinát
-Istenem de megnőttél- boldogan ölelte át a lányt, akit még kiskorában látott utoljára
-Úgy örülök,hogy látlak...apa annyit mesél rólad... -mosolyogva , mivel Bill kisfiúsan elpirult
-Szia-suttogva és Billre pillantott
-Hello... hát te?
-A... vőlegényemmel jöttem el, nem gondoltam volna ,hogy te is itt leszel...vagyis ti- mosolyogva
-Jah...végül is nem tudtad,hogy egy barátom Cole,és azt se ,hogy az ő cégénél dolgozom- forgatta a szemét
-Nem volt semmi hátsó szándékom-rázta meg a fejét
-Mind1 is... menj csak vissza a férjedhez
-Nem a férjem- állt mellé és úgy tettek mintha a bemutatót néznék
-Nem válaszoltál a levelemre...
-Milyen levélre?-vágta rá, bár elég rosszul hazudott
-Ugyan, te is tudod... elolvastad-
-És mégis mit válaszoltam volna rá? Hogy felejtő szex volt Liam , aztán meg beleszerettem?
-Szereted?
-Igen, szeretem...nagyszerű ember
-Nagyszerű ember mint barát...vagy nagyszerű,tökéletes pasi akivel boldog vagy
-Hát látod, mindkettő-kortyolt a koktélba
-Hát látod, milyen jól jártál-
*
-Mész?- halkan
-Igen, 10 perc és ideérnek- halkan és a fülem puszilgatta
-Érezd jól magad, mikor jössz?
-Nem tudom, amikor már elfogyott a pia- mosolyogva
-Szóval 1 hétig ne várjalak- ültem fel
-Jót tesz ez a kis szünet nekünk- ült mögém és a hátam simogatta
-Ez szünet?
-Te törődj most a barátnőiddel és kapcsolj ki, én is ezt teszem a haverokkal
-Szeretnél más lányokkal is lenni?-
-Dehogy szeretnék, kicsim- cirógatta meg az arcom
-Tom, őszintén... mindkettőnk élete eddig olyan volt,hogy hazugságokból hazugságokba dobáltak minket... legalább mi legyünk őszinték egymással
Mélyen a szemembe nézett és megfogta a kezem
-Jó...talán gondolkoztam ezen is, de csak mert annyira nem jövünk ki jól mostanában... én olyan ember vagyok aki addig boldog míg nem bíráskodnak felette... nem tudom mit vártam, de nem ezt- húzta el a száját- csak egy kis kikapcsolódásra vágyom...és ebben lehet benne lesznek lányok,de attól még ...- a kezem a szája elé tettem és nem engedtem,hogy végig mondja
-Ne dobálózz a szeretlek szóval...ha nem gondolod komolyan, és ha mellettem ilyenekre vágysz, akkor a szeretlek az csak egy üres szó... - emeltem el a kezem onnan és a lábamra tettem
-Te is tudtad,hogy ilyen vagyok... előbb mondtad,hogy legyünk egymással őszinték, én őszinte voltam-
-Most igen... de az elmúlt 4 évben? Boldog voltál egyáltalán? Vagy csak jó voltam arra,hogy szexeljek veled, mossak és főzzek rád és támogassalak.... igen én is ilyen vagyok, aki szereti érezni ha szeretik és törődnek vele... de te? De legalább már tudom miért felejtetted el az évfordulót... -
-Ugyan, az csak... - kezdett el számolgatni- 3 napja volt...
Lentről hangzavart hallottunk... megjöttek a haverjai
-Menj, ne várasd meg őket... - vettem fel a nagypárnát és elkezdtem róla levenni a huzatot
-Hívlak minden nap... ígérem- állt mellém
-Miért is?- suttogva és a szemébe néztem
-Jót fog tenni ez a pár nap...már csak azért is mert megnyugszol, de azért én majd hívlak-puszilt meg és le is szaladt
Hangosan nevetve mentek az autóhoz és beszállva már el is hajtottak... ismét nem integetett.
wháááááá *-* végre találkoztak *-* :P remélem lesz egy és más :P:P
VálaszTörlésTom meg egy pöcs :(
siess a folytatással :P <3