Love Monster - 23. rész


A bárszéken ülve lapozgattam a jövendőbeli könyvem alapjait. Fél 10 is elmúlt és Tom még mindig békésen alszik a hálószobámba. Nem is bánom,hogy még nem kelt fel... több időm van arra,hogy átgondoljam hogy vázoljam fel neki a szituációt...
Biztos siker lett volna , hiszen a legnagyobb kritikusnak , a főnökömnek is tetszik ... de egyszerűen nem tudom rávenni magam,hogy megtegyem...Hosszú fekete körmömmel lassan simogattam kávésbögrém peremét és néztem az ajtókilincset
10 előtt pár perccel nyomódott le és kidülöngélt kómásan Tom. Boxere felcsúszott a combjáig és felsőtestén a lepedő nyomai látszottak
-Jó reggelt, kávét?- másztam le a székből és töltöttem neki tisztán, 1 cukorral
-Jó reggelt és igen... szétmegy a fejem... -
-Attól az egy pohár pezsgőtől?- tettem elé a csészét
-Utálom a pezsgőt... nem is tudom,hogy tudtál rávenni- mosolyogva - Mit olvasgatsz?- kíváncsian miközben beleszürcsölt a fekete kávéba
-Ez a könyvem...vagyis tudod lapokra írtam- halkan
-Oh imádom a meséket... olvass fel párat- vigyorogva és megdörzsölte a szemét
-Biztos szeretnéd?-
-Hát ha a farkas nem erőszakolta meg Piroskát benne akkor igen...- kuncogva

Kezembe vettem egy lapot és átfutottam a szememmel. Ezt még akkor írtam amikor Tom azzal a 2 nővel volt , akik átverték őt.
-Mikor hazafelé indultak bánatot és csalódottságot éreztem. Igaz még egyikünk se mondta,hogy kedveljük a másikat , én mégis ezt érzem. Tom becsapott és kihasznált. Nem fekszem le vele és máris jöhet a másik... piszkos dolgokat csinál és nem fél attól,hogy megalázza a női nemet. Számítok a bocsánat kérésére, én naiv...

Egy pillanatra megálltam és rá pillantottam . A szájánál volt még a bögre de nem ivott bele. Csak bámulta a napot mintha Marsról jött élőlény lenne de nem szólalt meg... várta,hogy folytassam...hátha akkor megérti. Egy másik lapot kezdtem olvasni... ezt akkor írtam amikor megismerkedtünk.
-Különös találkozás volt. Az irodámat éjfél után pár perccel hagytam el. Viharos idő volt. Egy fehér ing volt rajtam amit az eső egy perc alatt átlátszóvá tett. A semmiből jött... erős fényére kaptam fel a fejem de már késő volt. Csak arra emlékszem,hogy a földön fekszem és ő fogja a kezem... nem az volt az első gondolatom,hogy úristen csak éljem túl...hanem,hogy jesszusom mennyire gyönyörű szeme van. A sötét ellenére is jól lehetett látni,hogy gesztenyebarna... kislányos módon azonnal belezúgtam. A kórházban töltött napjaim alatt ez csak még jobban megerősödött ugyanis ő volt (a főnökömön) kívül az egyetlen aki meglátogatott.Órákat beszélgettünk és egyáltalán nem sejtettem még akkor,hogy mi lesz a jövőben

Ismét felpillantottam rá. Még mindig ugyan úgy ült ott. Még a szeme se rebbent
-Szóval ez az én mese könyvem-halkan tettem le a lapot és lesütöttem a szemem

Csendesen letette a pultra a bögrét és felkelt , bement a hálószobába és felöltözött.
-Viszlát Abby- halkan és a kezébe vette a kocsi kulcsot
-Tom- fogtam meg a karját
-Eressz vagy olyat teszek amit nagyon megbánok- förmedt rám és ellökte a kezem

*

-Hogy mi? Vállaljam el,hogy nevelem?-
-Tudom először hülyén hangzik, de nézd... kedvellek és bízom benned-
-Nem hogy nem egy városban lakunk de egy kontinens választ el minket-
-Igen, de jól megfizetném-
-Te teljesen bolond vagy... nem tudod mit beszélsz-
-Szóval ezek szerint nem?-
-Gondolhattad volna mikor már megkérdezted ...-fogta meg a kezét
-Gondoltam,hogy nem számíthatok rád- kapta fel a vizet és a hálószobába sietett

3 megjegyzés:

  1. wooow, Tom rájött :O na ez érdekes lesz, úgy gondolom :O remélem minden megoldódik bár ahogy téged ismerlek, bonyolítod :P

    VálaszTörlés
  2. uuuu ^^ izgiii
    amugy imáádom a fejlécedet :O <3

    VálaszTörlés
  3. úúúúúúha. Nah mindkét tesó begőzölt :D itt tuti ikertalálka lesz, aztán levezeti a feszkót :D Vagy nem xD
    de naaagyon jóó alig várom már a folytatást!!!!!! :))

    VálaszTörlés