I will nevet let you down - 17. rész - Sim születésnapjának indult

-Rendben, egész szép a sebed, de ne hajolgass ha lehet- kente be Tom a hasam és új kötést tett rá

Nem válaszoltam semmit,csak magamra húztam a takarót és tovább olvastam az egyik könyvet
-Ma olyan szép idő van... le akarom nyírni a füvet... gyere ki velem és napozz addig
Rápillantottam lenézően és tovább lapoztam
-Nem feküdhetsz egész nap itt az ágyban... levegő kell neked
Megismételtem az előbbi mozdulat sorom és lelöktem a kezét az ágyamról
-Na jó, nem játszod ezt- rántotta le rólam a takarót és kivette a kezemből a könyvet
-Tom, add vissza- szóltam rá
-Nem, kint a kertben megtalálod majd ezt a szart- ment ki és a falhoz simulva várt,hogy csináljak valamit

A szekrénybe kapaszkodva felhúztam magam és letettem a lábaimat. Hangosan felnyögtem a fájdalomtól. De a bizonyítási vágy erősebb volt a feladásnál. Mikor a lábaimra nehezedtem a hasamban egy erős égető érést éreztem, de ez sem érdekelt.
Tom fájdalmas arccal állt a szobám előtt, legszívesebben bejött volna,hogy segítsen...de azt akarta,hogy egyedül csináljam meg
-Ideadnád a könyvet most már? -álltam mellé könnyes szemekkel,de inkább a fájdalomtól
-Kint megkapod, ha lefeküdtél a napozó ágyra - ment ki a napsütésbe...mikor kiért rám nézett és várta,hogy megyek e

Mosolyogva vette tudomásul,hogy megerőltettem magam és elindultam a szabad ég alá.
-Ügyes kislány- borzolta össze a hajam
-Fogd be... ne szólj hozzám- feküdtem le nagy nehezen és kikaptam a kezéből a könyvet
-Itt leszek a közelben, ha kell valami ezzel a vizipisztollyal locsolj le- kaján vigyorral az arcán és levette trikóját

Izmos testén végigszaladt a szemem, párszor . Ajkaim kiszáradtak és hirtelen minden túl forró lett.
Megfogtam a vizipisztolyt és hozzávágtam
-Auuuh... mondom vizezz le, ne hozzám vágd-szólt rám, de nevetett
-Jól esett-próbáltam komoly lenni,de annyira édes volt.. muszáj volt nekem is nevetnem-szóval, vedd vissza a felsőd, mert undi vagy
-Mi vagyok?-indult lassan felém
-Undorító, na...gyerünk már, megvakulok- takartam el a szemem
-Vond vissza- tartotta felém a pisztolyt
-Dehogy vonom, nem félek tőled
-Én a helyedben félnék- tartotta a fejemhez
-Húzd csak meg ... megkönnyebbülnél , tudom

Eldobta messzire és mellém ülve vadul megcsókolt. Fogával megharapta alsó ajkam és erősen meghúzta.
Körmeimmel végigkarmoltam a hátán, amitől felszisszent és a combomra csapott

*

Elena a kulcsát kutatta a mély táskában, mikor Bill kinyitotta az ajtót... egy kötényben volt és paradicsom szószos volt az orra
-Halihó kis kuktám...épp időben, meg kéne pucolnod a krumplit
-Oké,szia-fordult meg nevetve és elindult haza a lány
-Jó vicc... vedd le a kabátod, addig előkészítem neked a pucolót
-Igenis szakácsbácsi... parancsot értettem
-Ne szemtelenkedj-puszilta meg és a fenekébe markolt
-És,hogy hogy főzöl valamit?
-Ma van anyukám szülinapja, 3-4 óra és ideérnek
-Mi van? Ma van? Mi van?
-Aham, ma 48 éves

A pucoló koppant az asztalon. Mire Bill odanézett már Elena a cipőjét vette és rohant is el.
-Mi a...-szólt oda Bill,de Elena már csak ennyit hallott

Nem telt el 20 perc , mire Bill iphoneja világítani kezdett. Bill megtörölte a kezét és megnézte ki hívja.
"Elena"
-Na mondjad édes-mosolyogva
-Mi anyukád kedvenc színe? Van itt kék, piros, rózsaszín, lila,sárga,fekete,fehér
-Narancs sárga, fel ne sorold nekem a több ezer színt
-És szerinted szereti a narancs sárga fülbevalókat? Mondj más színt
-Akkor piros
-Kék jó lesz?
-Jó...-forgatta meg a szemét nevetve és köszönés után letette

Az asztal fehér csipkés terítővel volt lefedve , az asztal közepén sárga tulipánok, Sim kedvenc virága
-Azta, kitettél magadért -puszilta meg Elena és most már véglegesen levetkőzött
-Rajtad nem ez a ruha volt előbb
-Hazamentem átöltözni, azt hiszed,hogy mikor megismerem anyud akkor olyan ruhába leszek?-háborodott fel
-Na muti mit vettél- húzta fel a szemöldökét

Elena odaadta neki a kis dobozt .
-De hát ez fehér
-Tudom... a kék olyan fiús volt
-Egy kék fülbevaló hogy lehet fiús?-nevetve ölelte magához
-Bill, így is elég ideges vagyok...ne húzz fel-

Sim, Gordon és a család pár barátja pontban este nyolckor érkeztek. Simone vigyorogva ölelgette meg Elenát, máris szimpatikusak voltak egymással
-Reméltem,hogy egy olyan barátnője lesz a fiamnak aki megeteti végre rendesen...ha már hozzám alig jön enni
-Ohh, egyik nap betömött vagy 6 sajtos szendvicset
-Elenaa- szólt rá fintorogva Bill és eljátszotta a sértődöttet
-Majd mutatok gyerekkori képeket, olyan kis duci volt még
-Benne vagyok, imádok Bill múltjában kutatni
-Nem találsz úgyse semmit- nyújtotta rá a nyelvét

A vacsora nevetésben telt. Sim és Elena folyton beszélgettek, Gordon is az egyik rég látott barátjával társalgott az új meccs eredményeiről
Bill a telefonja rezgésére letette a villát és kivette a zsebéből.
"Abby"
Gyorsan lenyelte az ételt és felpattanva kisietett az erkélyre
-Végre, tudod mennyire aggódtam?
-Történt egy s más azóta, bocsánat
-Tommal?-vágta rá azonnal aggódó hangon
-Nem, velem... figyelj csak annyit akarok mondani,hogy Tom nem akarja a pénzed...a leveled miatt
-Mi van? Mi az,hogy nem kell? Már megvan minden egy táskában
-Akkor költsd el, de Tomnak nem kell

-Akkor fogadd el te
-Nem tehetem
-Nem érdekel, mondd meg hol vagytok- kiabált rám
-Szia Bill- tettem le

Idegesen ledobta a földre a telefonját és párszor végigtaposott rajta.Elszívott egy cigit és bement.
-Te kavarsz az anyámmal?-esett neki Elena és püfölni kezdte Bill vékony testét