California Dream - 15. rész

Egy sarki kis kávézóba beszéltük meg Tommal a találkozót. Azt mondta sürgősen beszélni szeretne velem valamiről és a gépe 6 óra múlva indul, de nem telefontéma.
Reménykedhettem benne,hogy talán mindent megbeszélünk és velük mehetek, de nem tudta még a teljes igazságot. Őszinte akartam vele lenni. De tudtam,hogy így semmi esélyem nála.
Már ott volt mikor megérkeztem. Idegesen szorongatta az itallapot. Mikor meglátott intett és felkelt.
-Szia, sokat vártál?- tettem le a táskám és adni akartam az arcára egy puszit de elfordult
-Szia, nem-vonta meg a vállát- rendeltem neked már teát, ha nem baj
-Dehogy, köszönöm- mosolyogtam rá- hogy vagy?
-Szarul, és te? 
-Sokat agyaltam éjjel, nem akartalak megbántani
-Én se, de szeretném ha elmondanád az egész történeted-dőlt hátra

Végiggondoltam ,hogyan is kezdhetném...majd nagy levegőt vettem és elmeséltem neki mindent. A babát is. De nem lepődött meg. A kabátjának zsebébe nyúlt és kivett egy borítékot
-Ez a tiéd- dobta elém
-Mi ez?- vettem a kezembe
-Nyisd ki és megtudod-förmedt rám ridegen

A borítékban 100 dollárosok voltak, legalább 20 darab.
-Nem a pénzed kell-adtam neki vissza, kicsit már feldúltan
-Pedig mással nem szolgálhatok. Ezt 3 havonta eljátsszuk, én küldöm neked a pénzt te pedig hallhatsz arról,hogy ki az apa
-Lefizetsz,hogy...
-Mit nem értesz ezen?
-Azt,hogy mióta lettél ilyen szemétláda, nem kell a pénzed. Arról pedig biztosítalak, hogy hatalmas port fogok kavarni a kis életedbe- dobtam le a szalvétát az asztalra és felkapva a táskám kisiettem

Komolyan gondoltam,hogy a kis bejelentésem után még akarna velem lenni? Hogy a nagy Tom Kaulitz lekötné életét mellettem és a baba mellett? Hiszen róla beszélünk.

Számtalan nem fogadott hívás és üzenet jött Tomtól, Billtől, még David is hívott.
-Kapcsold ki azt a szart-vette ki a kezemből a telefonom és kinyomta
-Ha megírom ezt a könyvet akár be is perelhetnek- feküdtem el a kanapén , de tovább bámultam a nagy naptárat
-Ha más neveket használsz akkor nem tehetik
-A rajongók nem hülyék, tudják Tom mikor és hol volt... kikövetkeztetik
-Akkor mit akarsz? Elérte megint amit akart... ő jól jár te meg szarul... ez egy seggfej
-És a pici apja
-Szerinted hányszor látogatja majd meg?
-Miért kérdezel tőlem ilyeneket? - ültem fel idegesen
-Hogy tisztában legyél azzal ami nyilvánvaló, ez a nagy lehetőség...de te megint arra gondolsz,hogy Tomnak mi a jó- vette fel a dzsekijét
-Most hova mész?
-Haza
-Nem hagyhatsz itt-tört ki belőlem a hiszti
-Pihenj le, holnap felnézek- csapta be maga mögött az ajtót

Sírva a földre ültem. Legszívesebben szétvertem volna valamit. Dühös voltam Tomra,hogy ezt tette. Elrontottam az egészet, de nem volt oka ilyet tenni. Félek tőle.

"Nem kell megfizetned a hallgatásom, nekem csak apa kell a gyereknek"

A szövegben voltak hibák, elírások... a könnyek miatt alig láttam mit pötyögök. Ki kellett szellőztetnem a fejem. Felvettem a kabátom és a kulcsot a zsebembe csúsztatva mentem ki az éjszakába.
Az úton csak egy kóbor macska tisztogatta éppen magát. A környék kihalt volt és csendes.
Józan ésszel azonnal visszaszaladtam volna a házba, de a düh és a méreg teljesen elvette minden félelmem.
Néhány kocsma előtt elhaladva hallottam üvöltéseket, pár szerelmes párt egy sikátorba és a pocsolyába hajtott taxisokat. A környék már nem volt ismerős. A kirakatban megláttam,hogy már éjfél is elmúlt, 2 órája indultam el... de 10 percnek sem tűnt. A friss levegő jót tett nekem , de ahogy kezdett kitisztulni a fejem, egyre jobban megijesztett a környék csendje. Hol a sok taxi és a bulizó fiatal? Egyáltalán hol vannak bulizóhelyek? Pár romkocsmán kívül nem látok semmit. Tényleg ilyen gázos ez a környék? Az elit élet New York másik oldalán van?

Végigsimítottam a pocakomon ,hogy nyugtassam magam és taxit kezdtem keresni. A másik oldalon állt egy, a sofőr épp a cigicsikket dobta ki az ablakon. Intettem neki,hogy el ne menjen és leléptem a járdáról.
Gyorsan haza akartam érni, hogy a kádba ülhessek és kikapcsoljam magam.
Erős fények futottak végig az utcán,amit hangos fékcsikorgás kísért. Ijedten a hasamhoz kaptam.
Az Audi motorháztetője pár centire volt a lábamtól. Remegve néztem magam elé.
-Jól vagy?- szállt ki a sofőr és odasietett hozzám - Dudáltam
-Mi?- beszéltem halkan és a karjába kapaszkodtam
-Dudáltam, nem hallottad?
-Jó

Furcsán nézett rám. A tengerkék szemei végigfutottam rajtam és észrevette gömbölyödő  pocakom.
-Beviszlek a kórházba, a baba...
-A baba jól van, érzem... nincs semmi baj

A fejem kezdett most már komolyan kitisztulni.  24 éves körüli lehetett. Rövid barna haj, kék szem, borosta
-Hazaviszlek, merre laksz?
-Aaaa... tudod...
-Nem tudod hol laksz?
-Igazából csak nyaralok itt-hazudtam

Nem akartam hazamenni. Nem akartam egyedül lenni. Inkább voltam egy idegen férfival mint egyedül a gondolataimmal
-Be kell mennem dolgozni, de ha gondolod jöhetsz velem

Nem sokat beszélgettünk... annyit tudtam meg róla,hogy Darinnak hívják, és 13 éve költözött ide Svédországból.


A rádióban halkan szólt a zene és nem is nagyon beszéltünk. Nem volt kínos a csend. Csak ő a vezetéssel volt elfoglalva, én pedig a környéket néztem. Már a külvárosban voltunk és egyre gyorsabban haladtunk el az utcalámpák alatt.

-Itt vagyunk - simogatta meg a karom kedvesen

A magas épületben már csak 1-2 lámpa égett.
-Biztos nem zavarok?
-Ne hülyéskedj-fogta meg a hátam és előreengedett

Az irodája a 48. emeleten volt. Mire felért a lift azt hittem elfogy a levegő. Csak álltunk egymással szemben és néztük egymást. Forrt köztünk a levegő
-Mi történik ha nem működik a lift?
-Lefele még nem vészes, de felfele már elég fárasztó, volt szerencsém már lépcsőzni- mosolygott
-Uhmm, miért nem vagy a földszinten?
-Mert imádom a kilátást, és mert akkor most nem lennék összezárva egy ilyen szexi nővel

Pirulva elmosolyodtam és hátradőltem.
-Bárcsak elromolna most is- lépett elém és két kezét a fejem mellett támasztotta
-Azért ne, ne láss engem éhesen- húztam magamhoz közelebb
-Biztos úgy is eszméletlenül dögös vagy
-Ne mondj ilyeneket... olyan zavarba ejtő- fordítottam el a fejem

Kihasználva a helyzetet, a nyakamba puszilt. Nem volt erőszakos, nem csinált olyat, amit én ne szerettem volna
-Kívánlak- suttogta a fülembe és a fenekembe markolt

A lift halkan csilingelt és kinyílt az ajtó. Egy 40es éveiben járó, kosztümös nő szállt be
-Jó estét Dorota, miért van még bent?-távolodott el tőlem Darin
-Csak pár papírmunkám volt, ezt be akartam vinni magának
-Köszönöm, de már hazamehet

Még csak a fele útnál jártunk. Most már kínos csend volt. Dorota is tudta,hogy megzavart valamit. Mi pedig szerettük volna folytatni ott ahol abbahagytuk
Vigyorogva odacsusszantam Darin mellé és az öltönye alá nyúlva cirógattam a hátát.
Megrázta a fejét,hogy ezt nem kéne, de én folytattam. Végigcsúsztattam kezem a fenekén és egy kicsit rá is csaptam
 Lefogta a kezem és így várta meg míg felérünk az emeletre.

Dorota letette a papírokat az asztalra és elköszönt.
Az iroda gyönyörű volt. Az egész fal üvegből volt. Az ablak felőli részen volt a régi fehér íróasztal, rajta laptop és pár papír. Szembe vele egy fehér kanapé és előtte egy üveg dohányzóasztal kis ropogtatni valókkal és ásványvízzel . Volt még 2 ajtó, gondolom egy mosdó és egy irattár
-Azta, ez gyönyörű...és a kilátás- mentem az ablakhoz és kinyitottam

Friss szellő jött be, ami  nagyon jól esett a forró liftes jelenet után. Hallottam,hogy kattan a zár az ajtón. Mosolyogva álltam tovább háttal neki.
Éreztem,hogy mögém áll. Lehúzta a felsőm a vállamról és aprókat harapott bele.
-Dolgozzál-fordultam felé mosolyogva és levettem a kezét a fenekemről

Még egy utolsót csókolt a nyakamba és leült a forgó székébe.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése