I will never let you down - 16.rész - Önmarcangolás (+18)

-Jó napot- tekerte le Tom az ablakot- valami baj van?
-Egy kislányt keresünk aki 2 napja tűnt el a városban..megnézhetném a csomagtartóját és a jogositványát?
-Persze, nyitom- hajolt le és megnyomta a gombot. Csak remélni tudta,hogy a véres rongy és a vascsövek nem lesznek ott
-Rendben, minden oké itt... akkor láthatnám az iratát? Itt él a környéken?
-Nem, Las Vegasban lakom... fontos ügyben vagyok itt
-Miféle fontos ügyben, ha lehetne tudnom?
-Gitárboltot szeretnék nyitni... gitároztam sok éven át és el szeretném őket adni...tudna ajánlani egy üres üzletet?
-A belvárost ajánlom, ahol nagy a forgalom, egy kaszinó mellett... sok üres üzlet van
-Remek ötlet, ha sikerül magának ajándékozom az egyik gitárt
-Szaván fogom, Mr. Kaulitz, köszönöm a türelmét,további jó utat
-Sok sikert a keresésben- mosolyogva feltekerte az ablakot és mielőtt elindult intett még egyet, és gyorsan besietett a városba, megvenni a gyógyszereket

*

Bill a romos lift helyett a lépcsőt választotta. A belváros zaja ma a szokottnál is hangosabb volt. Nem telt el úgy óra,hogy nem ment el a romos épület előtt egy kamion, rendőrautó vagy tűzoltó.
-Végre,hogy itt vagy- húzta be a nő vigyorogva és máris csókra formálta ajkait
-Hatalmas a dugó odakint, siettem- csókolta meg és levette a cipőjét
-Főztem kávét, menj a hálóba...addig töltök neked ... kapcsolj egy kis zenét- markolt lágyan Bill fenekébe

Bill mosolya azonnal eltűnt,amint Dana a konyhába ért. Levette a nadrágját és felsőjét, gyorsan bebújt az ágyba és rágyújtott egy cigire
-Kérek egy kicsit- ült Dana az alatta fekvő Billre és beleszívott a cigibe
-Nem akarok most beszélni, csak kényeztess
-Mivel?
-Szájjal, kézzel...amivel csak akarsz-vonta meg a vállát és rágyújtott még egyre

Dana vigyorogva a paplan alá bújt és nem húzta Bill agyát, azonnal a lényegre tért
-Te vagy az én emberem- suttogta Bill jól eső sóhajok közepette

*

-A hülye gyógyszered miatt majdnem lebuktam... de hál istennek nem kaptak el... mert nem volt a csomagtartóban a vas meg a rongyok... még jó,hogy eltetted onnan a nagy kutakodásban- törölgette az éjjeli szekrényem
Az ablak felé fordultam és csak bámultam ki az ablakon.
-Most ezt fogod játszani? Már 2 napja nem beszélsz hozzám... nem kérsz tőlem semmit... besértődtél talán? Nem fogok bocsánatot kérni...tényleg ezt gondolom
Semmi válasz... megforgatta a szemeit és visszatette a csengőt az asztalra, az ágy alatt hevert
Arcomon lassan végigfolytak a könnyek, apró foltokat hagyva a fehér párnán. Az első nap még törölgettem le, hogy ne vegye észre... de már nem látom értelmét... úgyis folyamatosan potyognak. Lelkileg teljesen megviselt ez a pár nap... a lövés, Tom idegeskedése...és,hogy rajtam vezeti le. Bántott már meg annyira,hogy sírtam és pár napig nem beszéltünk...de már odáig merészkedett,hogy lassan látni sem akarom. Nagy nehezen felültem és a fiókból kivettem a naplómat.

"December 24. Karácsony... : Első karácsonyom amit a rokonok és a barátok nélkül töltök. Szokatlan de nem rossz...Tomnak készítettem egy kis dobozt amiben a szerszámait tárolhatja. Tőle kaptam csokit, pár könyvet , új ruhákat és egy forró éjszakát. Az utóbbi volt a legszebb. Soha nem láttam még ilyen szenvedélyesnek és lágynak. Azt mondhatom,hogy ez a nap veszekedés mentes volt. (:"

-Baromság az egész- téptem ki a lapot és idegesen összetépkedtem - utálom őt, el akarom felejteni ezt az egészet- kiabáltam és az ajtóhoz vágtam a bögrét

Tom összerezzent az ajtó előtt, egy nagy tálca leves és spegetti volt a kezében. Az ajtó alatt lassan folyni kezdett a tea.Szemével követni kezdte hova folyik. Letette a szekrényre a tálcát és lehajolt,hogy felmossa a ragacsos folyadékot. Akármennyire is próbáltam elfolytani mélyről jövő sírásom,Tom hallotta,ahogy néha elakad a lélegzetem.

*

A város nyüzsgése alább hagyott, már csak pár autó és röhögcsélő fiatal maradt a forgalmas úton. Bill a másik oldalára fordult és maga alá gyűrte a selyem lepedőt. Csipás szemei kinyíltak és hunyorogva körbenézett. Megdörzsölte a szemét és kikelt az ágyból. Kinézett a nyitott ablakon. Meleg nyári idő volt, jól esett neki a meleg szellő.
-Nem tudsz aludni? Feküdj vissza-ült fel álmosan Dana és nyújtotta a kezét
-Lassan haza kéne mennem, lebukhatunk
-Kit érdekel?
-Engem, jól megvagyok Elenával
-Egy fiatal lány... hozzád egy érett nő kell, ez a 19 éve pont jó közöttünk-mászott mögé és lassan simogatni kezdte Bill izmos hasát
-Nem a kora zavar benne, te is tudod... nem ez a legnagyobb probléma
-Hanem?-puszilgatta a hátát
-Hanem,hogy a lányod- hunyta le szemeit szégyenkezve